Blog
Húsvét - Kellemes húsvéti Ünnepeket kívánunk!
Magyarországon a húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, Jézus Krisztus feltámadásának örömteli emléknapja. Az ünnep a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnapra esik, így időpontja évről évre változik. A húsvéti ünnepkör azonban nem csupán a vasárnapról és a hétfőről szól, hanem magában foglalja a Nagyhetet, amelynek kiemelkedő napja a nagyszombat.
A Húsvéti Ünnepkör Magyarországon:
A húsvéti ünnepkör a virágvasárnappal veszi kezdetét, Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére. Ezt követi a Nagyhét, a nagyböjt utolsó hete, amely Jézus szenvedésének, halálának és feltámadásának eseményeit idézi fel. A Nagyhét legfontosabb napjai a nagycsütörtök (az utolsó vacsora emléknapja), a nagypéntek (Jézus kereszthalálának napja) és a nagyszombat (a feltámadás előtti várakozás napja). A húsvéti ünnepkör a húsvétvasárnappal éri el csúcspontját, majd a húsvéthétfővel zárul.
Nagyszombat Magyarországon: A Csend és a Várakozás Napja:
Nagyszombat különleges helyet foglal el a húsvéti ünnepkörben. A nagypénteki gyász után ez a nap a csendé, a mély elmélkedésé és a feltámadásra való várakozásé.
- Liturgia: A katolikus templomokban nagyszombaton nincs nyilvános szentmise a nap folyamán. Az oltár dísztelen, a tabernákulum üres, ezzel is jelképezve Krisztus hiányát a sírban. A hívek a szentsírnál virrasztanak, imádkoznak és elmélkednek Jézus szenvedésén és halálán.
- A Húsvéti Vigília: Nagyszombat estéjén, napnyugta után azonban megtörik a csend. Ekkor kezdődik a húsvéti vigília, a húsvéti ünnepkör legfontosabb és legszebb liturgiája, amely már a feltámadás örömét hirdeti. A fény liturgiája keretében meggyújtják az új tüzet és a húsvéti gyertyát, Krisztus feltámadásának szimbólumait. Felhangzik az Exultet, a húsvéti örömének. Az ige liturgiája ószövetségi és újszövetségi olvasmányokon keresztül idézi fel az üdvösség történetét. A keresztségi liturgia során megáldják a vizet, és a hívek megújítják keresztségi fogadalmukat. A vigília az áldozati liturgiával, azaz a szentmisével zárul, amely már a feltámadt Krisztussal való találkozás örömét fejezi ki.
Népszokások Nagyszombaton:
Magyarországon nagyszombathoz is kapcsolódnak bizonyos népszokások, bár ezek kevésbé hangsúlyosak, mint a húsvétvasárnaphoz vagy -hétfőhöz kötődő hagyományok:
- A böjt vége: A nagyszombat délután vagy este ér véget a 40 napos böjt. A családok ekkor készítik elő az ünnepi ételeket a húsvéti lakomához.
- Húsvéti ételek szentelésének előkészítése: Sok helyen nagyszombaton készítik össze a sonkát, tojást, kalácsot és más húsvéti finomságokat, amelyeket a húsvéti vigília vagy a vasárnapi mise keretében szentelnek meg a templomban.
- Nagytakarítás: A tavasz és az újjászületés jegyében a nagyszombat gyakran a nagytakarítás napja volt, amely a ház és a környezet megtisztítását jelentette a húsvéti ünnepre.
- Termékenységvarázsló szokások: Egyes vidékeken a nagyszombati harangszóra a gyümölcsfák megrázásával igyekeztek biztosítani a bőséges termést.
- Féregűzés: Néhol a harangszó idején kolomppal vagy csengővel körbe járták a házat, hogy elűzzék a káros rovarokat és állatokat.
Nagyszombat tehát a húsvéti ünnepkör csendes, de annál fontosabb napja, amely a gyász és a várakozás időszakából a feltámadás örömébe való átmenetet készíti elő mind a liturgiában, mind a néphagyományokban.